Temetői menet volt ma. Elmentünk Barcikára, apám vezetett, elég kellemetlen volt ülni az anyósülésen... A fiam aludt, mint a bunda a kocsiban. Megnéztük még a dédit is, jól van, szerencsére...
Gyászos ez a nap. de még gyászosabb lesz, ha menek a bíróságra válni hétfőn... :)
Üzenem az összes gerinctelen óvónőknek és anyukájuknak, hogy a nyelvükkel érintsék meg ezt a portrét:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése